Jelen írásunk egy olyan hétköznapi élethelyzetet jár körbe, adózási vonzat tekintetében amely bármikor bárkivel bekövetkezhet, és jogosan merülhet fel a kérdés, miszerint, hogy is adózunk ha egyáltalán adózunk utána. Ez a témakör az ajándékozás.

Mindenek előtt fontos tisztázni mit is nevezünk ajándékozásnak.

Ajándékozás történik amikor két magánszemély között, ingyenes vagyonátruházás megy végbe, akár ingó,-ingatlan,fizetőeszköz vagy értékpapír formájában. 

Ez az esemény az SZJA-ról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 7.2. pontja alapján mentes a személyi jövedelemadó alól, ebben az esetben nincs értékhatár illetve ahogy majd a későbbiekben látni fogjuk, olyan feltételrendszer sem veszi körbe mint az illetékfizetésnél, tehát nem számít, hogy családon belül vagy kívül történik az átruházás(SZJA szempontból).

Azt viszont nagyon fontos kiemelni, hogy csak és kizárólag akkor érvényes ez a szabály ha mindkét fél magánszemély, továbbá mindaddig ameddig a vagyonátruházás nem kapcsolódik termékértékesítéshez vagy szolgáltatás nyújtáshoz.

De itt térjünk is át a másik érintett kötelezettségre, ez pedig nem más mint a már korábban említett illeték.

Az ajándékozási illetéknek a személyi jövedelemadóval ellentétben, vannak bizonyos feltételei ahhoz, hogy teljesüljön a mentesség ilyen az, hogy csak és kizárólag az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), illetve házastársa által megszerzett ajándék mentes, továbbá ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja.

Azonban, ha az ajándékozott ingó vagy ingatlan forgalmi értéke eléri vagy meghaladja a 150.000Ft-ot, és nem egyenes ági rokonok között történik az ügylet, akkor azt 30 napon belül be kell jelenteni a NAV-hoz és lakás tulajdon vagy lakhatási jog esetén 9% még egyéb esetben 18% ajándékozási illeték megfizetésére kötelez a hatóság.